Ez a deficit 0,2 százalékponttal haladja meg a tavaly novemberben beiktatott liberális kisebbségi kormány becslését, illetve 1,84 százalékponttal nagyobb, mint az októberben megbukott szociáldemokrata kormány által eredetileg kitűzött 2,76 százalékos hiánycél.
Ez a deficit az elmúlt kilenc évben a legnagyobbnak számít Romániában. Legutóbb 2010-ben, a nemzetközi gazdasági válság idején volt nagyobb a hiány, akkor GDP-arányosan elérte a 6,5 százalékot. 2018-ban 2,88 százalék volt az államháztartási hiány.
Florin Cîțu pénzügyminiszter elmondta, azért lett ilyen nagy a hiány, mert az előző szociáldemokrata kormány tavaly év elején túlméretezte a bevételeket azért, hogy mesterségesen 3 százalék alatt tartsa az államháztartási hiányt. Azzal vádolta az előző kormányt, hogy év közben a beruházásoktól elvett pénzforrásokat, amiből a megnövekedett szociális kiadásokat fedezte.
A tárcavezető szerint ugyanakkor a román gazdaságra nem leselkedik veszély, hiszen az idei büdzsé már kiegyensúlyozottabb, több pénzt fordítanak beruházásokra, így a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje nem a belföldi fogyasztás lesz, hanem a beruházások. Cîțu szerint a befektetők bíznak a román gazdaságban, ezt igazolják a nemzetközi pénzpiacokon előnyös feltételek mellett felvett hosszú lejáratú kölcsönök.
A kabinet az idén 3,6 százalékos államháztartási hiányra számít. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács a napokban figyelmeztette a kormányt, hogy amennyiben nem kezdi el már az idén a fiskális konszolidációt, az év végén 4,6-4,8 százalékra nőhet az államháztartás deficitje, majd 2021-ben 6 százalék fölé, 2022-ben 7 százalék fölé emelkedhet.